Az élet értelme
Az élet értelméről való gondolkodást ott érdemes kezdeni, hogy kinek mit jelent az élet, illetve az értelem. Ha egy életben gondolkodunk, akkor biztosan másfelé kezdünk el keresni, mint több élet, vagy újratestesülés esetében. Az értelem maga pedig valamiféle, minden ember esetében mindennek okot és célt adó dolgot jelent-e, vagy – egzisztencialista alapon – valami egyénileg választott vezérfonalat. Az élet értelmének tételezése – általánosan szemlélve – teleológiát feltételez, hiszen ha van értelme az életnek, akkor kell lennie valamilyen célnak is, amit el lehet érni. Ebbe a kategóriába sorolható az életfilozófiák, vallások jó része. Az ezzel ellenkező nézőpont a véletleneket hangsúlyozza, és a vakszerencsére, vagy az evolúcióra bízza a döntést. Ugyanakkor létezik egy harmadik megközelítés is, amit a kizárásos barkochbával lehet szemléltetni.
Képzeljük el, hogy tízen ülnek egy szobában, majd egy valaki kimegy – ő lesz a kitaláló –, és a többiek megbeszélik, hogy nem egy konkrét dologra gondolnak, hanem - ha elkezd kérdezni a játékos, akkor - az első válaszol valamit, amit a második köteles tiszteletben tartani, mint múltat. A harmadiknak már az első kettő válaszával összeegyeztethető módon kell válaszolnia, vagyis ha azok élőlény és állat választ adtak, akkor ő nem mondhat olyat, ami csak egy fogalomra lenne érvényes. És így tovább, mindenki esetében, aminek következtében – bár eredetileg nem gondoltak semmi konkrétra – elegendő számú kérdés után már csak egy megnevezhető dolog marad. Így hát, bár eredetileg nem volt megnevezve a konkrét cél, mégsem a véletlenek irányították a folyamatot, hanem az egyszer már létrejött dolgok hatottak a későbbiekre.
Itt viszont felmerül a kiindulási pont kérdése, vagyis, hogy ami az emberekben egyáltalán meg bír foganni, az véletlen-e, és ha nem, akkor honnét származik. Gondoljunk csak Jung kollektív tudattalanjára, vagy az egyszerre, egy időben, két emberben is megszületett találmányokra. Ha a sokféleség mögött valóban létezik egy végső valóság – legyen az bármilyen is – „elegendő számú kérdés”, azaz elég hosszú történelem után csak ide érkezhetünk el. Úgy tűnik ugyanakkor, hogy – addig is – az elme szintjén nincs biztos válasz a végső kérdésekre, ami egybevág azzal, hogy a rendszeren belül nincs megoldás a rendszert magát érintő problémára, ehhez rendszeren kívülről kellene ránézni a dologra. Ez az ember esetében a racionális elmeműködés meghaladását jelentené, ami ugye, nem túl egyszerű dolog egyrészt, másrészt a dolog természeténél fogva akárki akármilyen módon is éri ezt el, csak szubjektív bizonyítékai lehetnek, amik legjobb esetben is csak egybevághatnak mások szubjektív tapasztalataival (lásd jógik, megvilágosodottak, szentek), ám objektív bizonyítékok nem létezhetnek.
Az embernek mindig van egy aktuális átlátása, aminek segítségével állást foglal az ilyen kérdésekben, és jó, ha ezt képviseli is. Ám szerencsés, ha meg tudja őrizni a nyitottságát, aminek a segítségével tovább szélesedhet a perspektívája, hiszen aki lemerevedik, az nem változhat, és bizonyos értelemben halott. Természetesen, kell, hogy legyenek a látásmódnak olyan elemei, amik évtizedek alatt sem változnak, és ilyenek vannak is mindenki esetében. De semmiről sem tudhatjuk – kevés számú dolgot kivéve –, hogy a maradó, vagy az idővel lecserélendő megfontolások közé tartozik-e. Ugyanakkor mindenkinek szüksége van egy keretre, amihez tarthatja magát, és ha ez nincs meg, akkor szorongás lesz úrrá az emberen, amint ez látható is a mai koron. Az asztrológiai tanácsadásnak ez az egyik implicit haszna: visszaadja a Rendbe vetett hitet, a magasabb szintek létezését bizonyítja az asztrológia működésén keresztül. A másik következmény – ami a konkrét mondanivalótól függetlenül minden tanácskérő esetében segítség lehet –, hogy elszenvedő alanyból cselekvő részesévé teszi a saját életében az egyént, akinek ráhatása lehet a sorsára bizonyos keretek között, miáltal növeli a belső kontrollosságot. Ez az úton következik be, hogy ráismerhet a lelkében ható erőkre, a lélekerőkre, amelyek az univerzális rendszer-meghatározó energiák lélekbe vetült lenyomatai. Ilyen módon az egyén direkt összeköttetésbe kerülhet a teljes rendszerrel a saját bensőjén keresztül. A harmadik pozitív hatás, hogy az egyén elfogadóbbá válik az önmagában és másokban párhuzamosan jelenlévő, egymásnak ellentmondó késztetések meglétét és működését illetően, vagyis toleránsabb lesz a mindenkiben jelenlévő belső összeférhetetlenséget illetően.
Sokféle erő hat az emberekben, és ennek megfelelően sokféle út vezethet a célhoz.
Olyanokon is érezhetjük időnként, hogy megtalálták az életük értelmét, akik direktben talán soha nem gondolkodtak el ezen, mégis a helyükön vannak, és test – lélek – szellem egyaránt megkapja az őt megillető teret, időt, energiát, figyelmet az életükben. Asztrológiai szakzsargonnal élve, sikerült kialakítaniuk az egyéni lélekerő-elosztottságnak megfelelő harmonikus működést. Ebből a nézőpontból azt is mondhatjuk, hogy a cél észrevenni az egyben a sokat – vagyis a minden emberben ott rejlő sokféle összetevőt –, illetve a sokban az egyet – vagyis a mindannyiunkat jellemző, azonos összetevőket –, de akár a mindannyiunkban ott rejlő, végső valóság-szikrára is gondolhatunk ehelyütt. Asztrológiailag minden lélekerőnek megfeleltethető egy élet-értelemadási verzió, amely meghatározza a fő célokat.
Az élet értelme a lélekerők szemszögéből
|
Kos |
Vállalni az élet kihívásait, törekedni a cél felé, akár harc árán is; hódítani, az élre állni és ott maradni, az energiák tettekbe fordítása, az egyéni akarat kibontakoztatása a sors szabta keretek között, sok energia kreatív felhasználását igénylő cél megtalálása, a rejtett valóság felismerése, intuitív szerepvállalás az új dolgok létbehozatalánál. |
|
Bika |
Élvezni az élet fizikai mivoltából fakadó örömöket, az értékek összegyűjtése, megtartása, anyagi stabilitás megteremtése, a változások és az elengedés szükségszerűségének elfogadása, a valódi értékek tudatosítása, az anyagi súlypont fokozatos emelése a finomabb rezgéssíkok felé, az Energia anyagi ruhájának megalkotása. |
|
Ikrek |
Összegyűjteni és továbbadni az információkat, a kapcsolatteremtő szerepet felvállalni, kétkedéssel igazra lelni, könnyed módon létezni; belátni, hogy nem a racionalitás az egyetlen lehetséges működési mód, az összefogottság tanulásán keresztül haladni a belső stabilitás és felelősségvállalás felé, két pólus közti kommunikáció elősegítése. |
|
Rák |
Szeretetet és gondoskodást adni, a lélek mélységeiből kinyert igazságokat felszínre hozni, tudatosítani, kifejezni; víz módjára (=nem ütközve) célt elérni, a belső gyermek állapotból a felnőttségig eljutni és érzelmi függetlenséget adni, a képzelet tudattalan teremtő hatalmától eljutni a mélyrétegek fölötti kontroll megszerzéséig, önzetlen szeretettel táplálni. |
|
Oroszlán |
Kiárasztani a belső Nap önzetlen szeretetét, fényt és meleget sugározni, megmutatni a saját kreativitást és képességeket, hatalmat gyakorolni, képessé válni biztosítani a szabad akaratot másoknak is egyenrangú kapcsolatokban, a hatalmi ösztön feletti uralom megszerzése: a szolgálat-jellegű irányítás tanulása, a Lélek uralmával fénybe borítani. |
|
Szűz |
A hétköznapi rend megtalálása és a kötelességek kiegyensúlyozott elvégzése, kritizálás utáni alárendelődés a szükségszerűnek és hasznosnak, elfogadni önmagát és a világot a jó és rossz oldalával együtt („tettessé válni”); megtalálni, és felszínre hozni önmagában a teremtő Tűz szikráját, a világ szolgálata lélekemelő tevékenységen keresztül. |
|
Mérleg |
A szépség igazsága és az igazság szépsége közötti egyensúly megtalálása, partnerkapcsolati harmónia tükröződés általi kimunkálása, a kapcsolatokban a másikra utaltság meghaladása, a belső egyensúly megteremtése a külső, ellentétes késztetések összehangolása által, stabilitás elérése, csoportos akarat szintetizálása. |
|
Skorpió |
Az intenzív érzések mélyén rejlő igazság megtalálása, az érzelmi metamorfózis végrehajtása, a látszat mögötti valóság feltárása, az egó átlényegítése, önmaga és az élet feltétel nélküli igenlése, a vágyak és szenvedélyek kényszerítő erejétől való megszabadulás, alárendelődés a magasabb céloknak, könnyedség tanulása. |
|
Nyilas |
A hitnek, az élet értelmének és benne a saját helyünknek a meglelése, és ezen tudás továbbadása; látókör szélesítése, az univerzális morál felépítése, a hétköznapi szükségszerűségek elfogadása, érzelmi önmegértés növelése, a mértékletesség elsajátítása, megfontolás a cselekvés előtt, szellemi energiákat egy pontra fókuszálni. |
|
Bak |
Törekvés és feljebb jutás, a Rend és Törvény felelősségteljes képviselete a sors iránti alázat megtalálása után, a társasság valódi értelmének meglelése, az érzelmek meghatározó erejének belátása, az anyagi valóságban képviselni a transzcendenciát, a Fényre hangolódás, teljesítménytől nem függő önelfogadás tanulása, egyetemes források teremtése. |
|
Vízöntő |
Az egyediség, egyéniség kibontakoztatása, a transzcendencia létének belátása, transzperszonalitás, a szabadság elérése kint és bent, a szellemi magasságokból képessé válni az élet sűrűjébe ereszkedni, technikai térlegyőzés és belső dimenzió-emelkedés egyensúlyának keresése, csoport-keretek között intuitív megújulás és megújítás. |
|
Halak |
Megvilágosodás, eggyéválás, az Önvaló, azaz a Self megtalálása; feloldódás belülről vezérelten, miszticizmus, isteni jelenlét tanújává válni, felismerni és elfogadni, hogy nem véletlenül létezünk a fizikai síkon is, személyiség szintű kapcsolódási készség, tudatos dimenzióváltás, önkéntes szolgálat és áldozat, a spirituális valóság befogadásának segítése. |
A horoszkóp szemszögéből vizsgálva a kérdést, az élet célja több jelzésből olvasható ki, amelyek egyedi módon rímelnek egymásra, vagy tartanak szét különböző irányokba. Az elemi leosztás (tűz, föld, levegő, víz) ad egy alapképet arról, hogy adott egyénnek milyen típusú önmegvalósítás felel meg leginkább. A Nap jegye mutatja meg, hogy adott ember melyik úton haladva törekedhet a Self elérése felé, hiszen cselekedni csak egóból lehet egy jó darabig, az egó pedig a Nappal jelződik. A Szaturnusz a Küszöb Őre, az általa jelzett feladat sikeres teljesítése nélkül mindaz, amit egyébként sikerrel hoztunk létre az életünkben, csak „lóg a levegőben”, nincs megalapozva. Az MC jelzi azt a tendenciát, ami felé haladunk az életutunk során, ennek tudatosítása segíthet a feladataink elvégzésében. A felszálló holdcsomópont egy elérendő minőséget, míg a leszálló egy elengedésre várót jelez, természetesen ezek is egyénileg értelmezendőek, jegy-, illetve házhelyzet szerint. A horoszkóp összes további tényezője is egy-egy megoldandó kihívást jelez abban az értelemben, hogy meg kell találjuk az általuk jelzett tendencia egyensúlyos működtetésének a lehetőségét, ami egy tűréshatáron belüli, egyéni egyensúlyt jelent a túl-, illetve alulműködés szélsőségei között.
Egy dolog, hogy mit gondol valaki az élete értelmének, és más dolog, hogy a benne működő lélekerők milyen cél eléréséhez akarják őt hozzásegíteni. Ez alapján szét lehet választani az értelemkeresésre vonatkozó törekvéseket: van, akit taszigál a sorsa, hogy meglelhessen egy bizonyos igazságot, és addig nem adhat szabadon értelmet az életének, amíg ezt el nem éri; és van, aki már választhat magának értelmet a megtalált igazságai alapján. Ez persze sohasem elvágólagos, hanem mindenki tart valahol mind a két vonalon. Minél nagyobb az átlátásunk, annál szabadabban választhatunk. Ebben az értelemben mondhatjuk azt, hogy a cél: egyre éberebbé és tudatosabbá válni, egyre magasabb rezgésszintet elérni, végigmenni a tudatfejlődés állomásain. Azaz, végigmenni a négy, Ken Wilber által is leírt lépésen (tudatosítatlanság meghaladása, árnyék integrálása, a teljes lényünk integrálása, az Önvaló elérése), illetve tudni, hogy aktuálisan hol tartok, és felkészülni a következőre.
A négy wilberi lépéssel analóg a jóga öt visszatartó ereje: a tudatlanság, az egó és az ebből fakadó további három: a birtoklási vágy, a negatív, ellenséges érzések és a halálfélelem. Ebből fakadóan tételezhetjük célnak ezek meghaladását, ami elvezet a megszabaduláshoz. Ez párhuzamba állítható az asztrológia szilárd jegyeivel: a Bika a birtoklással, az Oroszlán az egóval, a Skorpió a negatív érzésekkel és a halálfélelemmel, a Vízöntő pedig a felszabadulással analóg. Ezek megfeleltethetőek a kereszténység négy evangélistáját jelölő szimbólumnak (Bika, Oroszlán, Sas, Ember).
Az élet értelmének keresésében döntő fontosságú az értelmező keret, amely mindig meghatározza, hogy miként értelmezzük mindazt, ami bekerül az életünkbe. Az értelmező kereteket egyféle szempontból csoportosítva ilyen módon létezhet vallási, társadalmi és kozmikus morál által katalizált értelemadási folyamat, akárcsak ideológiamentességre törekvés által facilitált is. Amennyiben viszont nem az értelem felől közelítünk a kérdéshez, lehet cél növelni a szeretetre való képességünket. Ez az önszeretettel is kezdődhet, de működhet teljesen másokra fókuszálva is. Mindig,mindenki esetében egyéni módon értelmezendő a szeretet, amely már csak típusait tekintve is legalább 12 féle lehet, ha az asztrológia felosztását vesszük alapul. Fentiekből is láthatóan, az élet értelmét keresni már önmagában behatároló, mert lehet, hogy az élet érzését, vagy ezek meghaladását kéne keresni, mint célt. A tudatosság segíthet egy darabig, de az egységben csak létezni lehet, a róla való gondolkodás nem vezet el a megoldáshoz.
Az élet célja és értelme lehet az Önvaló, a Self, a végső valóságunk elérése, megvalósítása, azaz a megvilágosodás. Ezt a folyamatot két irányból szemlélve mondhatjuk, hogy a cél: a Self egyre nagyobb hányadát tegye ki az egónak, azaz egyre inkább váljon az egó teljességévé, másik irányból szemlélve az egó egyre inkább finomodjon Selffé, vagyis egyre magasabb rezgésszinten létezve közelítse a végső valóságunkat. Megvilágosodott az az ember, aki szabad akaratából bármikor be tud lépni az egység állapotába és bármeddig képes ott is maradni (esetleg: folyamatosan ilyen, Egység-tudati állapotban létezik). Ő az, akinek nincs több kérdése. Ezt tudni nem lehet valakiről, csak érzékelni.
Másrészt viszont szemlélhetjük úgy is a kérdést, hogy az élet értelme az, hogy megtörténjen maga az élet. Vagyis, hogy végigéljük, végigkísérjük annak a kibomlását, megvalósulását, ami korábban még soha, sehol nem volt így, ebben a formában. Ekkor az lenne a cél, hogy menet közben képessé váljunk annak felismerésére, hogy mi az, ami van, és ezt elfogadva haladjunk végig az életen, törekedve a szabad akarattal megvalósítható dolgok elérésére: igyekezve megtenni, amit meg kell és nem tenni olyat, amit nem kéne. A két utóbbi gondolatot összekapcsolva, ha felismerjük azt, ami van - kívül és belül egyaránt -, és képessé válunk ezt elfogadva eggyéválni a létezővel, akkor elérhetjük a teljességet itt és most: ekkor az "odaát" ideát Van.